Paroles de Vándor-fohász

Vándor-Fohász Mezõn széllel járó, Szép lovas vitézek, Napkeletrõl tûzvihar Rohan már felétek. Átkozott bõsz förgeteg, Földetek eléri, Holtak, láncra fûzöttek Jajszava kíséri. Elhurcoltaknak szavát, Ha a szél elhozza, Tudjátok meg, indulni kell Hosszú vándorútra Mezõn széllel háló, Árva-bús legénynek, Vérbe fagyva õse-magja, s Otthonai égnek. Fordítsd ránk szép, napos orcád! Visszajövél védni bús hazát... Töltsd el szívünket világgal, az igazak énekét Sugározd a földön szerteszét! Szánj meg minket bajunkban! Elenyészünk végül magunkban! Erõsítsd meg új imáddal, védd az életetét, Bús népednek vezesd gyermekét!