Paroles de Hív a Végtelen

Remeg a kéz, pár sor az egész, Bárcsak tudnád, hogy fáj nekem, De érzem, meg kell tennem. Holnap könnyebb lesz már, Csak aludj még kicsi lány, aludj még kicsi lány. Vágyom rád, még mindig, mint akkor rég, Fáj még száz szép emlék - még bennem él, de mennem kell. Fenn az égen, egy csillag, majd elvezet hozzám, De hív a végtelen, ugye mindig gondolsz rám. Remeg a kéz, e pár sor a papírról rám visszanéz, Most minden olyan csendes. Csak aludj mélyen kedves. Talán rólam álmodsz, de én már... Tőled távol járok már.