Vándorfecske के बोल

Szegény vándorfecske panaszolja sorsát. Hogy õ mennyi búval éli e világját. Hogy õ mennyi búval éli e világját. Menjünk édes fiaim, nem lehet itt ülni. Következik a hideg tél, el kell nekünk veszni. Következik a hideg tél, el kell nekünk veszni. S elindultunk a nagy útra, a keleti földre. S elérkeztünk a tengernek nyugatu szélére. S elérkeztünk a tengernek nyugati szélére. S megsegít minket az Isten, mégis átrepülünk. Hogyha az Isten megsegít, míg hazánkba jövünk. Hogyha az Isten megsegít, míg hazánkba jövünk. S megsegít minket az Isten, mégis átrepülünk. Hogyha az Isten megsegít, míg hazánkba jövünk.