原文歌詞
HU翻訳はまだありません。原文を表示しています。
Minden hajnallal ugyanúgy ébredek,
Mint aki utoljára kél.
Minden alkonnyal úgy számolok el,
Mint aki jó bírát remél.
Mert tûrtem, hallgattam éppen eleget,
Úgy ahogy a legtöbb ember él.
Bírtam fájdalmat, durva ütleget,
Így fizettek jámborságomért.
De akárhogy rámtiporsz, talpra állok én,
Hittel élek, nem hagyom magam.
Neked a vagyon az egyetlen remény,
Látszatra színarany, de biztos híja van.
refren':
Átkozz, kínozz, s ha mindez nem elég,
Vedd el az életem felét!
De visszavág a sors, hiszen úgyis tudom rég,
Hogy háromszor veri ezt rajtad vissza még.
refren'
Kényes úr a földes úr, mint minden hatalom,
De vörös számat nem foghatja be.
Nem alhat, ha sanyargat, mert elbánok vele.
Talán õ is tudja, jobb lesz nélküle.
refren'2:
Átkoz, kínoz, s ha mindez nem elég,
Elveszi az életem felét!
De visszavág a sors, hiszen úgyis tudom rég,
Hogy háromszor veri ezt rajta vissza még.
refren'
Háromszor veri ezt rajtad vissza még.
Háromszor veri ezt rajtad vissza még.
Háromszor veri ezt rajtad vissza még.
