原文歌詞
HU翻訳はまだありません。原文を表示しています。
Őrzők szava a sors ajtaját,
Emberségben és az álmon át,
Nyitja s zárja szüntelen,
Az egeket perzselő félelem,
S ha eljön a perc hogy majd meghalok,
S a lelkem csillaga már nem ragyog,
Elfogy az életem minden méze,
Arra gondolok te még élsz-e,
Ember szégyene meztelenség,
Csillagok daca fénytelenség,
Ne hagyj még el, tájékozó élet,
Ha szégyenem, dacom újra éled,
Tanítson csókolni hideg ajkad,
Rágd meg, s köpd ki arcomat,
Tüzes öled ébreszt s altat,
Butít, s vakít az alkonyat,
Akarja még forró szívem,
Látni tested szégyentelen,
Téged ki mindenkié voltál,
S mégis érintetlen oltár,
Tanítson csókolni hideg ajkad,
Rágd meg, s köpd ki arcomat,
Tüzes öled ébreszt s altat,
Butít, s vakít az alkonyat.
