原文歌詞
HU翻訳はまだありません。原文を表示しています。
Megölelt újra az éjszaka
Véresõ itatta az elfeledett sírokat
Hol régi fájdalmak pihentek,
S meghalt minden fény.
Elhantolt testemben újra zuhog a vér,
Bánattal teli minden mozdulat.
Most újra hívom az éjt
Hogy borítsa rám fátylát.
A patakba merítem testem,
Hogy lemossam a kereszt minden mocskát.
Nézem az eget, s látom a sötét múltat
Máglyán égõ testem, és vér folyik a fákból.
Hozzám szólnak a fák, és átölel a mélység
Az õsi romok felett egy új, fagyos hold kél
Rég kimúlt gyötrelmek, most újra zokog a fény
Vihar felhõk körbe vesznek, szívem fölött új sötétség kél.
Sötétségbe fullad a fény, romba dõl a kereszt uralma,
Egy pillanatba tömörül több évszázad átka.
