Lélekzet 가사

Van az a pont Mikor végre elhagyom Minden bajlós gondolatom S kicsit elrugaszkodom Súlytalanul Vagy menekülök Ha a mécses eltörött Ha villámlik, dörög S éjjel vissza úgyse jövök Céltalanul És hogy hajnalban hol tör rám Az a tűző napsugár Szinte majdhogy nem mindegy Kell minden vihar után A lélekzet mi felszabadít, a föld alól föl a mennyekbe hív Ott hidd el jó, nem kell félts, érzem tisztul már az ég Szemem lehunyom És csak arra gondolok Vajon lelkem hol bolyong Végre tényleg ellazulok Súlytalanul Vagy megszököm Hogyha megfojt bötrönöm Ha a kínzó vágy gyötör Testem nem vár nem görcsöl Elszabadul És hogy hajnalban hol tör rám Az a tűző napsugár Szinte majdhogy nem mindegy Kell minden vihar után A lélekzet mi felszabadít, a föld alól föl a mennyekbe hív Ott hidd el jó, nem kell félts, érzem tisztul már az ég A lélekzet mi felszabadít, a föld alól föl a mennyekbe hív Ott hidd el jó, nem kell félts, érzem tisztul már az ég Kell minden vihat után A lélekzet mi felszabadít, a föld alól föl a mennyekbe hív Ott hidd el jó, nem kell félts, érzem tisztul már az ég A lélekzet mi felszabadít, a föld alól föl a mennyekbe hív Ott hidd el jó, nem kell félts, érzem tisztul már az ég Tisztul már az ég Tisztul már az ég Ott hidd el jó nem kell félts, érzem tisztul már az ég