F.M. Dosztojevszkij 가사

Egy hfehr jszakn Fjodor Mihajlovics Ptervrott megll, mgtte senki sincs csak egyvalaki, s mert sejti hogy ki, htra se nzve szl Fjodor Mihajlovics: "Szlj, rdg, mi dolgod velem? Rviden szt kerts! Aztn iszkiri! Nem llhatlak ki!" "Mg ifj r n, Fjodor Mihajlovics, - szlt egy hang a ht mgl - jvje drga kincs, s a cr ellen itt sszeeskszik..." "Vszes e trsasg, amelynek tagja lett, Prizst kpzel ide Ptervr helyett, mind csupa gg, sszeeskvk." "De mr holnap reggelen lncban lesz, bizony, s lakni fogja majd, megjsolhatom, nyolc ven t Szibrit!" "Hoh - nevet fl erre fel Fjodor Mihajlovics - rnak a tapasztalat, a szenveds drga kincs! Lssuk teht Szibrit!" "Mg ifj r n - szl az rdg ott - jobb ht, ha folytatom mg a jslatot, mert lesz egy fanyar, fura kanyar..." "Mert j, mondjuk szenved ott, Fjodor Mihajlovics, s midn visszatr, sok akadlya nincs, a nagy knyveket rhatja meg. Amde most figyeljen, Btyuska!" "Mert e nagy mvekben kromolja majd rgenvolt trsait, kikkel most sszetart, s a cr ellen itt sszeeskszik." "s Prizs fert lesz az j eszmivel, a 'mirt' helyett csak a 'hogyan'-t keresi majd, mivel rdekesek az emberek." "Igy jut el az emberhez az intzmny helyett - szlt a hang s nevetett, ott a ht megett - Hihihihi, Dosztojevszkij!" Igy maradt vgl ott Fjodor Mihajlovics, rzva zg fejt, egy gondolata sincs, hogy itt mi lesz, ki rti ezt? Hogy itt mi lesz, ki rti ezt? Gondolat helyett gondolatmenet.