Vérmocsár 가사

Végtelen messzeségben Fátyolos szendergésben Ködös folyónak partja Hol fûnek sincs már sarja A folyóvíz vöröslik Bosszúnak vére folyt itt Ártatlan áldozatnak Elbújni már nem tudtak Ez a hely egy átkozott verem Itt többé semmi nem terem Ez a nap az áldás napja Ordít az éjnek hangja Egy zöld szempár Mint rámtekint Álmatlan éjszakában Elviszi a kínt Vérzõ könnycsepp A földön loccsan szét Megfognám, de nem érem el A két kezét Puszta létével töri meg a fényt Itthagyja az elveszett reményt Fájdalma örök, mégis él S míg él, szüntelenül remél Ez a hely egy átkozott verem Itt többé semmi nem terem Ez a nap az áldás napja Ordít az éjnek hangja Tûzesõ száll Itt a halál Kegyvesztett lény Ó, jöjj hát fény Égõ romok mindenhol Félelmetes harag forr Életlen fegyverrel megvág És otthagy - viszlát világ! Ez a hely egy átkozott verem Itt többé semmi nem terem Ez a nap az áldás napja Ordít az éjnek hangja A szempár most üresen Néz le rám Nem veszt sem éjszakát már Sem több varázst Messzi emlék Csupán ez már De soha nem felejtem Ez a Vérmocsár Puszta létével töri meg a fényt Itthagyja az elveszett reményt Fájdalma örök, mégis él S míg él, szüntelenül remél Elpusztít minden jóakarót Eldob minden földi jót Vérmocsár ez, egy álnok gaz Itt többé semmi sem igaz