Fények 가사

Élj, és tedd, mit a környezet kíván És életed színesbõl szürkére vált Állsz, ahogy állsz, és lábaid bírják a súlyt Míg az álnokság föléd nem nõ Hát törj ki, annyi élmény vár rád Ne szenvedj egy életben két halált Nyílj ki, és lásd, más úton jársz Széttépett álmok közt nem nõ virág Szürke hétköznap réme, unott megszokás teremtõje Mindig köztünk jár és fél, mert az Emberek elõtt felvillant egy gyönyörû, tiszta, éles Kép, vágyak közt elbújó szépség Ki a fényben vár rám, tûzbõl van tán És néz, szemében villámló kékség Így ad reményt, hogy folytassuk még, ne félj! Egy táncot jársz, végzetest, kínzót Mit átformál, meggyaláz, kétségbe ránt De két végzet vár, láss tisztán végre! Kergesd el azt, mi a mélységben vár! Véred ne folyjon hiába, mert Egy dallam jár körbe, meghalni kár érte Nyílj ki és láss, mi itt várunk rád! Ember vagy, tervezz, és szebb jönõt látsz! Szürke hétköznap réme, unott megszokás teremtõje Mindig köztünk jár és fél, mert az Emberek elõtt felvillant egy gyönyörû, tiszta, éles Kép, vágyak közt elbújó szépség Ki a fényben vár rám, tûzbõl van tán És néz, szemében villámló kékség Így olvad szét egy új életért Üvöltõ szél ragad el, ha nem figyelsz rá Szétszed az õrült világ Otthonoddá válik a sivár lét, és Egy vágy se tekint rád Mindenki saját magával jár Egy kép, vágyak közt elbújó szépség Így olvad szét egy új életért