Hazatérés 가사

Édes lények, vad lidércek Álmot szõnek, téged néznek Sötét fények, ködös képek Éjszakánként hozzád érnek Egy ráncos arc néz rád Szívedben ébred a vágy A félelmed magadra száradt már Hevesen lüktet a vér De lelked visszatér Álmot szakít a sötétbe tépõ fény Úgy érzed, nem haza mész A nappal ármány, ott állsz a házban árván Minden órád magányos várakozás Az alkony a vágyad, álmodban láttad Melyik az igaz lét? Álom vagy ébredés? Felvillan egy kép Édes, mint a méz Bár lenne végre sötétség Meddig tart ez még? Fényélnyek szerteszét Az éjjel urát várod, tán eljön még Megállsz, hogy hazatérj A város halkul, szíved gyorsul A fény lelassul, a nap eltompul Édes lények, vad lidércek Álmot szõnek, visszatérnek Egy ráncos arc néz rád Lelkedben tombol a vágy Az álom gyorsul, a cél itt lehet már És újra eljön a fény De szíved már nem zenél A színes kapun végre átléptél Úgy érzed, most hazatérsz