Holdlény 가사

Maga vagyok a hold. Egy sápadt öreg holt. Szememben nincsen fény... Egy vénült õsi lény. Magányos úton jár. Erõt a könyvbe zár. Halálon túli fény Magához hív a lény Erdõ, fagyos és szép. A kapuján átlép. Egyre lassul a szív, S a lény egyre csak hív. Feledett sötét hit Teszi a rituáléit. Titokzatos, s gyönyörû. Vérrel írott a gonosz mû. Feltárva vagyon fedele Elszabadulva szelleme. Terjed pestis és döghalál A Sátán angyalokkal hál Keresve eme õsi jelét Felnyitja az a fedelét S újra az égnek engedi, S világot a gonosz elnyeli