Оригинальный текст
HUПеревод пока недоступен. Показан оригинальный текст.
Életem egyszerû, nem tudom, hova jutok,
Egy biztos uton még ma elindulok.
Tévedésbõl tul koran elengedtek,
Úgy gondoltak, sokaig melengettek.
Célpont voltam, ram szamoltak,
Acél ajtók ram csukódtak.
A napok hosszu sora megzavart,
Hiszékeny életem naponta felkavart, felkavart.
Nézd, üres két kezem,
A köd elnyelte fejem!
Dalaimat rad kialtom,
Nincs senkim, nincs semmim a vilagon,
Nincs senkim, nincs semmim a vilagon,
Nincs senkim, nincs semmim ezen a vilagon.
Nevünket nem kell, hogy valahol jegyezzék,
Életünk semmilyen, nem kell, hogy szeressék,
Eljön a nap, hogy fejem nincs hol lehajtanom,
De a jelenem a tiéd, vidd, neked adom, neked adom.
