Оригинальный текст
HUПеревод пока недоступен. Показан оригинальный текст.
Egy zsebbõl kiesett pengetõ
Benne egy kép és egy dal
Rabként élnek és õrjük várja
Lesz-e kotta a hangorkánra
Vagy egyedül kénytelen velem
Továbblépni a félelmeken
Kék fényként suhan át a hang
Mely lassan kibontja szárnyamat
Szentül védi, mi fémként csillog
Megfakul mint egy szégyenkönnyfolt
Pár hangot még átereszt, hiszen
Továbblépne a félelmeken
