Текст песни Alkonyatba Tűnök

Elmétlen nyomások közt összeroppanok Álmaimon kívül csak romba omlok Ugyan állandóan több leszek Tudásom végül a talajba megy Nem őrzöm, nem adom tovább az életet Nem csinálok ide magamból még egyet Addig építem életem, amíg én akarom Tagadok, hiszen ember vagyok Itt többé nem maradok, nesztelenül tovamúlok A szürkeségen túl talán megtalálom a holnapot Majd földnek adom magam, ha másnak már nem kellek Indulok, nem tudom, hová, csak az alkonyatba tűnök