A Dudás کے بول

Égi bika, láncot szegő, Éjjel kelő, hajnalt verő, Két szarva közt, két szemével, Fényes holdat is öklelő. Fekete, mint éj sötétje Tűz előtte, láng mögötte, Legbátrabbnak utat kerít, Forgandó szél húz fölötte. Hej, lidércek mulatságában, Fekete kecske zsákjában Megszólaló, bűbáj-tevő, Ürdüngök-fújta dudában. Ott kell annak pokolvártán, Ármányos közt ember, árván, Nádsíp szavát, ím, tanulni, Bűbájolni a dudáján. ,,Hő, kiáltok, hő, kiáltok! Járva járjon, fogva fogjon!" Aki dudás akar lenni Pokolra kell annak menni Ott kell néki megtanulni, Hogyan kell a dudát fújni. Ott is csak úgy fújja, fújja, Benne van a világ búja.