Kereplő کے بول

Kerepelek amíg lehet Úgy várom, hogy ember legyek én Öreg legény, mégis gyerek Ott táncol a budi tetején Dobja szívét ferde kútba Visz az útja csillagokba Ott ülök a kis göncölön A hatalmas tenger pocsolya Nincsen bánat, nincsen öröm Csak az álom hideg kövön Szívem dobtam ferde kútba Hogyan jövök mostan vissza Besüt a nap a szobámba Az istenit, háromnegyed négy Világ rángat a kedvére Kút mélyére lemászom ma még Elintézem ottan, amit kell És holnaptól vagyok ember Hol itt a baj Mi volt tavaly Ha menny dörög Ha süt a nap Ott szállok a fejük felett Nem ronthatják a kedvemet Hol itt a baj Mi volt tavaly Ha menny dörög Ha süt a nap Ott szállok a fejük felett Nem ronthatják a kedvemet