Vihar کے بول

Az ég elsötétül A fény menekül Az erdõ csendes A szél elcsitul Mi élet, az eltûnt A sötétség nõ Beborít mindent A hegyekbõl jön Az égen kúszik A csöndben közeleg S amikor elér A föld megremeg Visszhangzik a menny S a völgy felsikolt Lezúdul a víz S az ég felsóhajt Nincs hang, mi szól Nincs fény, mi él Csak esõ zuhog S feltámad a szél Csak szürke homály Mely mindent takar És sáros patak A hegyrõl rohan Fent mélabús ég Visszhangozva zeng S a néma bús föld Hallgatja õt lent Oly titokzatos Mit érez a szív A vihar kitört És magával hív