اصل بول
HUترجمہ ابھی دستیاب نہیں۔ اصل بول دکھائے جا رہے ہیں۔
Mint néma fohászt, mit magadba zársz
Úgy temetett mélyre az éj sötétje
Takarjon el, ha indulni kell
Lepelként óvjon a rögös úton
Mert indulni kell, oly messzire el
Ahol a semmi vár, mégis otthon a táj
Hol megszülettem, ott lesz keresztem
S megkondul halkan az ódon lélekharang
Az én keresztem a menedékem
Egyetlen vétkem, hogy nem reméltem
Minden álmom, ébren várom
Szélbe kiáltok, végre szabad vagyok
Harang zúgjon a keresztúton
Viharfellegek, most nem mehetek veletek
Ha útra keltem, visszatértem
Lélekharang-ének búcsúzott tőlem
Keresztfámon megpihenek
Engem hívnak most a szelek
Az ősök előtt fejet hajtok
Értem zúgjatok harangok
