Ezer Év 歌词

Csillagport visz a tavaszi szél Soha nem vész el, ami benne él Száz történet vele száll Ahogy tompán szól egy kopott gitár Fényes csillag, forró tûz Ó, ez az mi ehhez a helyhez fûz Vége tán, vagy jön még valami más? Édes érzés, tompa kín, Ó, miért erre visznek vágyaim? Szívem erre, elmém arra vágy... Válaszút elõtt állok, Most talán ráhibázok Melyik út visz a boldogság felé... Fájdalom és a könnyek, többé össze nem törnek Ez az én életem, nem kérkedem, Csak megyek a cél felé Hóvihart hoz a téli szél Csak a jég és hó ami benne él Beteríti, ki benne áll Fuss, hát most ezen életed áll Elvesztél de én megtalállak, Éles a szemem mint egy sasmadárnak Karmaimból nincsen menekvés Lecsapok és elragadlak Hiába kiáltasz, meg nem hallhatnak De cseppet sem kell félned többé már... Válaszút elõtt állok, Most talán ráhibázok Melyik út visz a boldogság felé... Fájdalom és a könnyek, többé össze nem törnek Ez az én életem, nem kérkedem, Csak megyek a cél felé Porfödte, kies forró táj Itt nem él túl, aki csodára vár Vakító fény szûrõdik át Én mégis várom inkább a csodát Karjaimat széttárom, Ez lesz talán a legszebb álmom Érzem, ahogy belémkap a szél... Mint egy gyilkos hurrikán Ez a vég, vagy egy álom csupán? Kérlek, mondd meg mit is tehetnék... Szállok a széllel, mint egy falevél Ó, elszáradok, ha több esõ nem ér Úszok az árral, mint egy liliom Ó, évezredekig tart ez, jól tudom... Ezer éve már, itt vagyok vétkesen Mégis érzem azt, hogy létezem Várok még, nincs bennem félelem Várok rád, gyere velem! Itt vagyok, mindig is itt leszek Akkor is, ha néha elveszek... Fájdalom, ó, mit tegyek Add, hogy önmagam legyek